A tantrák kora
A Tűz-és Pusztulás időszakában vagyunk. Ez az a kor, amikor a tantra elveszett a világ számára. Az utolsó remény, hogy az Ég(és)ből visszatér a Földre, és újra magára eszmél az emberiség.
Hol volt, hol meg nem volt... valahol és sehol
Áldott Lelkünk álmodatlan szent álomban honolt
Játszott a Fény a Ködben pihent az Ég a Földben
A Világ egy anyaölben fürdött a szerelemben.
Valahány Nap él, valahány Hold kél - csókod úgy ölel át, mint gyermek az anyját.
Igen, így volt ez, igen, így van ez, igen, így lesz ez, mindig így van ez.
Om Sat-Chit Ananda Parabrahma, Purushotama, Paramatma,
Sri Bhagavathi Sametha,
Sri Bhagavathe Namaha
Hare ohm tat sat Hare ohm tat sat Hare ohm tat sat"
A Tűz-és Pusztulás időszakában vagyunk. Ez az a kor, amikor a tantra elveszett a világ számára. Az utolsó remény, hogy az Ég(és)ből visszatér a Földre, és újra magára eszmél az emberiség.
Matek.
Két független változó remek párhuzamos a végtelenben.
Egy függő függőt választ. Ha mondjuk a pasid, nőd narkós, alkesz, játékgépes, akkor te szexfüggő, esetleg munkamániás vagy. Egyik sem?! Na, neee...
- Drágám, akkor te társfüggő vagy - mondja Heni, és belenyal a kávéjába. Csendben suhannak a pincérek. Bennem robajként szánt végig az összes karmám, a műbőr kanapén fekete lyukak csavarognak, és dübörög a szívem. A szomszéd asztaloknál híres és ismert kultúrarcok társalognak, a látható világegyetem látszólag rezzenetlen és méltóságteljes nyugalommal túléli az összeomlásomat.
- A-Ha! - ízlelgetem a marcipán tortámat és a felismerést.
- Mert egy függő olyat választ, aki elviseli, más pedig nem viselné el, csak egy társfüggő. És persze hogy, meg akarod menteni. Csakhogy nem lehet senki sem megmenteni, aki maga látja be, jó napot, Dezső vagyok, alkoholista. Neked magadat kell kimenteni a társfüggésből.
Hét és félmilliárdodnak lenni..., istenem, történt már ilyen mással is?
- Naná, és akkor mától társtalan függő vagyok, aki függetleníti magát, de végeredményben csak absztinens. Vidám.
Alapvetően egyetértettem Al Caponéval: 'Ha azt akarod, hogy egy meló rendesen el legyen végezve, akkor csináld magad!' És akkor szerdáról csütörtökre virradóra szétesett a tizenkilenc éves, boldog házasságom. Tegnap még szerelmes, holtomiglan-holtodiglan, bátor és szép, erős és gyengéd feleség voltam. Reggelre meg semmi. Egy bőrönd és egy albérlet menedéke - ennyi maradt a kényelmes, puha otthonból. Reggeli kávé a verandán, madarak, virágok, lillák... isten véletek! Mindennek vége lett egy csapásra.
Saját lelkem taknyában fetrengtem. Meditáltam, imádkoztam. Átfestettem a hajam. Átgondoltam ezt az alcapones dolgot - arra jutottam: egyedül nem megy. Wellness a város tetején Ottival. Marcipántorta a Dunaparkban Henivel. Kirándulás az olyan helyen, ahol még sosem jártam, baráti családdal. Jócselekedet koldussal, királlyal, idegennel, ismerőssel. Új cipő. Felajánlás Buddhának, dharmának és a sangának. Karma jóga, leborulás. Szoció terápia és Bödöcs est a legrégibb baráttal. Slam poetry új baráttal. Végeztem a melót, magam magam újratervezését. Meg rácsatlakoztam a nagy testvériséghez, ahogy ez minden kezdő pszihoterápián kötelező. De hiába. Minden nap remegve keltem és bőgtem.
Konkrétan a beleimnél fogva fellógatva lifegtem saját testemben. Annyira konkrétan, hogy transzlégzés közben Edina le is vágott róla. A köldök csakránál. Aztán kimeregette a fura kis tojás szerű zselét a harámból, és összeforrt a rojtos csakra makramé. Közben vibrált és reszketett minden sejtem. Sziha-sziha szuszogtam és velem pulzált minden atomom. A szívemet egy malomkerék méretű kő nyomta - levettük. Aztán tapadtak rám kocka medúzák, és szítták az erőm, eltávolította. És minden üreg mélyén, mint egy királynő, valami bolyhos, csillámporos molylepke gubózott. Benne az új élet csírái, milliárdnyi kis báb, a lehetőségek és változások kvantumjai, amik csak a kedvező pillanatra várnak, hogy megszülethessenek.
És egyszeriben minden tiszta, egyszerű és világos lett. Eddig vak voltam, most meg látok. Felszabadultam. Még nyúzott és megkínzott volt a bensőm - DE SZABAD.
Élveztem az új bőröm, mint a kígyó vedlés után.
Pár napig eleven emberi lénynek éreztem magam. Persze jöttek az újabb bajok, zaklatások, szembesülések - csúsztam be a föld alá. Szendvicset vajaztam épp a konyhában, ránéztem az olajbogyóra, amit még akkor, még abból az időből... és a szívem meghasadt, a föld kettényílt. Mint mikor egy csillag kifogy tüzelőanyagából, és anyaga a saját gravitációja miatt a középpont felé összeomlik, átmérője atomnál is kisebb méretűre zsugorodik. Úgy semmisültem meg én is. De nem érdekelt. Sziha-sziha-sziha... kezdtem a transzlégzést. Sziha-sziha, minden halál egy új élet.
Folytathatnám.
De ennyi a lényeg.
Hogy lesz majd jobb is, meg lesz ez még így se. Csinálom magam magam. És van, ami segít. És van, aki segít.
Budapest, 2018-04-16.
1. Ahimszá - az élet megóvása Tiszteletben tartom és igyekszem megóvni minden élőlény életét, és igyekszem megóvni a természetet, környezetünket és kultúránkat. Feladatom védeni, teremteni, fenntartani és megóvni a világban az összhangot, a harmóniát és a szabadságot.
2. Asztéja - közösség védelme Tiszteletben tartom a másik ember tulajdonságait, véleményét, viszonylatait és szabadságát, hitét, világnézetét, tulajdonát, képességeit. Fontosnak tartom a kölcsönösséget, a kölcsönös adást, a másik ember figyelembevételét. Tiszteletben tartom az egyforma jogokat az élethez, a szabadsághoz, a véleményhez, szemlélethez.
3. Brahmacsarja - törekvés a megismerésre Mindenben és mindenkiben az értékeset és az értéket megtalálni. Tiszteletben tartom és elfogadom az emberi szellemiséget, a szellemi kultúrát, a szellemi hagyományt.
4. Szatja - az igazságban való lét Egyéni életemet az igazságnak rendelem alá. A valóságot, a tényeket nem ferdítem, fedem el. Ennek megfelelően beszélek és cselekszem, hogy magamat ne csapjam be, ne alkossak magamról hamis képet. Lemondok a őszintétlenségből és az élelmességből származó előnyről.
5. Szúramatta - a tudat tisztán tartása A külső tudatbefolyásoló, manipuláló és a tudatosságot csökkentő eszközöktől, szerektől óvom magam. Figyelek, hogy a józan, tárgyilagos gondolkodás képességét, az érzelem erejét megőrizzem. Fejlesztem a figyelmet és a készenlétben levés képességét. Igyekszem megvalósítani mindenfajta tudatfolyamat befolyásmentességét
Az agyam az ágyamon odavagyok vágyam ok szerte szana szakadok pedig nem is akarok
Ha a fene fenét eszik is hogyha addig élek is extáz/is és aszkéz/is meg az anyád kínja is
Bírok majd a bírókon sírok majd a sírokon torokkal és torokon eszem eszem vért iszom
Fogadalom fog a dalom sokadalom sok a dalos az énekek éneke én neked és te nekem