Buddha-Tar

A nemzetközi spirirobbanás kezdeténél jártunk - Őszentsége a XIV. és a 41. is járt már Magyarországon. Terjedt a dharma. Mellette persze jött boldog-boldogtalan, hitték a hiszékenyek, kíváncsiskodtak a kíváncsiak, és vigyázták a yidamok.

Egy barátunktól ajándékba kaptunk pár nyers gipsz Buddha szobrot. A műhelyben megmaradt, amolyan próbadarabok voltak. Klasszikus, ülő Sakyamuni Buddha figura, pici oltárra való. A tantra, mantra, yantra jegyében kifestettük. Úgy, ahogy egy önfeledt napközis. Csakra színekbe, szivárványra. Közeledett a Karácsony, barátainknak ajándékoztuk.

Akkortájt költöztünk Tarra. Az első időktől feljártunk a teaházba, beszélgettünk Katával. Nem volt kérdés, hogy az egyik szobrot neki szánjuk.

Elvittük. Mosolygott. A maga kedves és határozott modorában közölte, hogy nagyon megható a buzgalmunk. És a szándékunk. De ez nem tradicionális ábrázolás, a színek nem pontosak. Nem felel meg a klasszikus kagyü hagyomány mintáinak. Fülig Jimmy legnagyobb sajnálatára.

Csalódott voltam.

Kata egyszerű természetességgel beszélt tovább. Hogy mennyit keresték a Központ helyét. És találtak egyet. Megérkezett Ngawang láma Svédországból. Megnézte. Jó-jó. Igen szép a tan iránti elkötelezettségük. De sajnos ez túl fenn van a hegyen. És víz sincs a közelben. Meglehetősen kopár is. És erre se út, se helyiség. Ez így ment évekig. Ők lelkesen keresgéltek, Ngawang meg jött, megsimogatta őket és szigorún elsorolta, mi nem jó.

Gate, gate, paragatte... végül megtalálták a tari félköríves dombot. A Gömörhegy mellett. Alant, délen a Zagyvával. Északon, fenn egy Tigris emelkedett kecsesen elterülve, védve a fennsíkot. Közelben több település, útvonal, a környék teli kora középkori Boldogasszony kegyhelyekkel, ciszterci kolostor a szomszédban. Egyszóval isten és ember számításai szerint is szent hely. Ide kell építeni a Sztupát.

Kezdtem felfogni, mi a helyzet a szoborral. Nagyon megható a buzgalmam a tan iránt.

"A tudás, hit nélkül sánta, a hit tudás nélkül vak. " (Albert Einstein).